Mákos guba

Jó, hát nem egy nagy ördöngösség összerakni egy mákos gubát gondolhatjátok sokan, és nem is egy hatalmas gasztronómiai produktum, hogy egy külön posztot keljen szánni neki, de mint a legegyszerűbb dolgok egyikét ezt is olyan könnyű elrontani, és ehetetlenné tenni, mint bármelyik másik bonyolultabban készítendő étek társát.
Azon túl jól jöhet a blogokat böngésző kezdő házi tündéreknek is egy kis útmutatás ;)

Ugye elkészült a gubarúd és szikkadt egy éjszakát, de ha nem pepecseltünk a saját sütésű pékárúval akkor sima kifli,úgy 7-8 db, a legalkalmasabb erre, az is szikkadtan, másnaposan.
Felkarikázzuk a péksütit, eközben úgy fél liter tejet felteszünk melegedni 2 vaníliás cukorral és 5 dkg vajjal.

A mákot ledaráljuk 2:1 arányban cukorral. Tehát 2 kanál mák 1 kanál kristálycukor, vagy ha darált a mákunk akkor 2 kanál darált mákhoz adjunk 1 kanál porcukrot.

A tej felforrt a vaj szépen elolvadt benne... Egy adag kiflikarikát vagy rúd karikát tészta szűrőbe teszünk, és meglocsoljuk a tejjel, úgy hogy mindenhová jusson de ne áztassa agyon. Ezt a tejes péksütit kivajazott tűzálló tálba tesszük és megszórjuk a mákkal. Jöhet a következő adag kifli, tejjel locsol, megy a többi kiflihez, mák. Ezt mindaddig amíg van kifli/rúd...A felfogott tejet ami a szűrőn átment újból vissza öntjük a lábasba és locsolásra használjuk.

Miután az összes péksütit összetejeztük és mákoztuk két villa segítségével kissé átforgatjuk, hogy mindenhová jusson mák, de vigyázz ne dzsamidzsgold össze ;), a maradék vajas tejcsivel picikét meglocsoljuk, de csak módjával. Tetejére vajdarabkákat dobunk és 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk kb 25 percre.

Régebben csináltam úgy is, hogy a végén nem sütöttem rá, de így jobban bejön nálunk mindenkinek.

Vanília öntetet adtam hozzá.